1%

Albertirsán két evangélikus gyülekezet él egymás mellett. Ennek oka, hogy korábban két település élt egymás mellett: Alberti és Irsa, melyeket 1950-ben közigazgatásilag egyesítettek. Irsa nevét a 13. században említik először, mely elnevezés a település birtokos családja, az Irsayak nevéből származtatható. A török hódítások során elnéptelenedett mindkét falu. Váracskay András hívott felvidéki szlovák és magyar anyanyelvű lakosokat, ők népesítették be ismét a területet.

Albertirsán két evangélikus templom áll ma is. Az irsai hívek temploma a falu keleti felén, a katolikus, a református és a baptista templom szomszédságában áll. Az irasai gyülekezet az albertihez hasonlóan szlovák hátterű, nála 2-3 évvel később, 1713-14-ben alapult. Első templomuk meglehetősen szerényes imaház volt, telkét három református földesúr adományozta, 1722-ben készült el. Felépüléséig a hívek otthonában tartották az istentiszteleteket. A 18. század végén, az ellenreformáció idején a településen újjáéledő katolikusság miatt jelentős támadások érték az evangélikus közösséget, amiért az egyházközség néhány tagja kérelemmel járult a kalapos király, II. József elé.

A meglehetősen rossz állagú imaház a 18. század végére kicsinek bizonyult, ezért új templom építését rendelték el. 1797-ben a vármegyétől megkapták az építési engedélyt. Az alapkövet 1799-ben tették le, s már két év múlva, 1801-ben sort keríthettek az ünnepélyes felszentelésre.

A külső megjelenésében meglehetősen puritán templomépület semmiféle műemléki jelleggel nem rendelkezik. Tornya a négy irsai templomtorony közül a legmagasabb, 25 méter, háromszintes. A főhomlokzat síkjába illeszkedő torony földszintjén a belsőtérbe vezető ajtó, fölötte szegmensíves vakablak, afölött pedig kerek üvegablak látható, belül lépcsőház húzódik itt. A három harangnak helyt adó harangház félköríves ablakai mellett függőleges, vonalszerű mélyedések ornamentikusan tagolják és díszítik az órapárkányos, toronyóra nélküli tornyot. Díszes, párnatagos, nyolcszögletes sisakja tetején, a toronygomb fölött kereszt, annak csúcsán pedig apró csillag van. A templom főhomlokzatán, a torony mellett téglalapszerű vakablakok vannak, a harangtorony két oldalán lévő mellvédek íves kiképzésűek. Oldalhomlokzatain három-három üveg- és egy-egy befalazott ablak látható. Hátsó, szentélyszerű homlokzatán nincsenek ablakok. A későbarokk stílusú épület falai kívül embermagasságig nyerstégla-burkolatú.

Belépve, egyhajós, teremtemplom jellegű, puritán szakrális tér tárul elénk, melynek orgonakarzatán az 1999-ben felújított orgona áll. A hangszer 1964-ben készült a Budapesti Orgonagyárban, 2 manuálos és 15 regiszteres.

Vele átellenben, az enteriőr végében áll a II. világháború után készült oltár, Feszty Masa alkotása. A varázslatosan szép festmény címe: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan", azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor Jézus maga köré hívja a népet Isten dicsőítésére. A háború előtt az evangélikus templomokban szokásos szószékoltár állt itt, melyet eltávolítottak az irsai templomból, helyette külön oltárt és szószéket készíttettek. Utóbbi a Feszty-féle oltártól balra áll. Kosara és gúlaszerű hangvetője is fából készült. A fehér meszelésű, 300 ülőhelyes, 11 méter 40 cm széles, 22 méter hosszú belső sík, vakolt mennyezettel fedett. A templomban három emléktábla figyelmeztet az elődök szorgalmas tevékenységére. Az egyik az Irsay család emlékére készült, akik a gyülekezet lelkes segítői, adományozói voltak, a másik egy bizonyos Br. Marklovszky Traugott G. kapitánynak állít emléket, aki az ellenreformáció viszontagságaitól igyekezett megvédeni a gyülekezetet. A harmadik táblán pedig a gyülekezet eddigi 20 lelkészének nevét olvashatjuk. A negyedik a gyülekezet 250 éves fennállásának emlékére készül, felirata: "Uram, Te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! Taníts meg minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk." 2001-re, a templom bicentenáris ünnepélyére kívül-belül teljesen megújult az épület. Kertjében a temetőből való kopjafák kerültek felállításra.

A toronyból három harang hívja az élőket és siratja a holtakat. A 350 kg súlyú nagyharang 1959-ben készült Szlezák Ráfael mesternél Rákospalotán. Feliratának részlete: "Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom." A középsőharang a három közül a legrégibb, 194,5 kg súlyú, 1840-ben Eberhard Henriknél készült Pesten. A harangpaláston magyar címer látható koronával. Legkisebb, 92 kilós, csilingelő hangú harangját 1922-ben Szlezák László mester öntötte, rajta a következő felirat: "Hívom az élőket, megtöröm a fellegeket, siratom a holtakat". Harangokat mindkét világháborúban vittek el innét is. Az I. világháborúban a nagyot és a kicsit vette igénybe a honvédség. A 20-as években újjáöntötték őket, de a II. világháborúban a nagyharang ismét "besorozásra került", pótlására 1959-ben került sor.

Vasárnap 9 órakor a nagyharang, fél 10-kor a középső, 10-kor a három harang együtt hív istentiszteletre. Temetés napján három alkalommal szól a harang. Az első, a hírhang. Konfirmációs kor alatt meghalt fiúknak háromszor, lányoknak kétszer másfél percig (fiúknak 3, lányoknak 2 verset) a kisharang szól. Nőket a középsőharang búcsúztat, asszonyoknak 3, férjezetlen hölgyeknek 2 verset szól. Nőtlen férfiakért 2, nős férfiakért 3 versben a nagyharangot hallhatjuk. Amikor a lelkész elindul a temetőbe a három harang együtt 5 percig, majd rövid megállás után szintén 5 percig a nőt, férfit, vagy gyermeket megillető harang szól.

1994-ben négy hónap alatt épült fel a gyülekezet Mustármag Óvodája, ahol a kisgyermekek rendszeres vallási oktatásban is részesülnek. A irsai evangélikus általános iskola 1808-ban létesült. Hazánk szovjet megszállása után államosították, visszaigénylésére egyelőre nincs mód.

A saját énekkarral rendelkező, az alberti gyülekezethez hasonló létszámú, kb. 2500 főt számláló közösség templomi istentiszteletet egy héten egyszer, vasárnap 10 órai kezdéssel tart. Ezen kívül, mint szórványt látja el Mikebuda és Ceglédbercel evangélikus híveit. A templom melletti lelkészlakás épülete 1865-ben épült. 1974-től 2003-ig Bárdossy Tibor lelkipásztor szolgál a gyülekezetben lelkészként. Jelenleg Erdélyi Csaba a gyülekezet lelkésze.

*Szerző: Bajkó Ferenc*

www.templom.hu