11. oldal
Álljunk meg egy
szóra!
Egy mozgalmas év
mozgalmas pontján jelenik meg gyülekezeti lapunknak idei harmadik száma. Nehéz
helyzetben vannak ilyenkor a szerkesztők. Információkat szeretnénk adni,
felhívni a figyelmet a különböző eseményekre, hívogatni, kérni, biztatni,
tanácsolni... És gyakran érezzük: nem jut, talán nem is juthat el mondanivalónk a
címzettekhez.
Hiszen
mostanában mindenki információkat ad. Nap mint nap megtelik postaládánk különböző
akciós termékeket hirdető papírokkal. Nap mint nap megtudjuk, hogy a világ
melyik pontjára lehet most hihetetlenül olcsón utazni. Nap mint nap láthatjuk,
hogy a közel-keleti országok között éppen hogyan zajlik háború. Nap mint nap
értesülünk arról, hogy az USA hol védi meg a világbékét (korábban a
Szovjetuniónak jutott e hálás feladat mifelénk, meg is védtek ötven évvel
ezelőtt saját magunktól!). Mostanában a választott vezetőinktől
azt tudjuk meg, hogy a bécsi cukrászdanyitás helyett miért csak a megszorító
csomag jutott nekünk az EU-ból, és olyan kedvesen mondják, hogy talán még
hiszünk is nekik. No meg helyi szinten is van mit magyarázni, és magyaráznak
is...
Kapjuk tehát a sokféle
információt, és minden információszolgáltató azt akarja elhitetni velünk, hogy
az ő információjától nekünk sokkal jobb lesz. S most itt van ez az egyházi
lap, amelyben szintén arról adunk hírt, hogy nekünk miért olyan jó...
Nehéz a nagy zajban
megszólalni, beszélni, s elmondani, hogy bár a mi életünket is megkeseríti a
világ sokféle fájdalma, mégis van egy vezérünk, egy utunk, egy célunk - Jézus
Krisztus. És mindaz, amit a gyülekezetben teszünk, azért történik, hogy Jézus
Krisztushoz közelebb kerüljünk, hogy nála megmaradjunk. Ezért szervezzük
gyülekezetünk életét minél színesebbé, tartalmasabbá - ahogyan lehetőségeink
engedik.
Ezért
szervezünk Gyülekezeti Napot. Két éve ünnepeltünk, mert óvodánk 10 éves lett.
Egy éve ezzel az ünneppel kezdtük a munkaévet. Most a templomszentelési
emlékünnep idejére tettük, és szándékaink szerint ez marad a stabil helye,
hiszen a templom az a hely, amely leginkább kifejezi összetartozásunkat ezen e
helyen, ebben a gyülekezetben. Az ünnep tehát azt jelzi: összetartozunk.
Keresztények vagyunk, ezen belül evangélikusok vagyunk, és ezen belül az Irsai
Evangélikus Egyházközséghez tartozunk.
Mivel
összetartozásunk és Krisztusnál maradásunk fontos számunkra, vannak gyülekezeti
alkalmaink. A hittanórák a tanítás és nevelés eseményén túl, a közösség
alkalmai is. A konfirmációra való készülés - alakulóan kétéves oktatási
rendszerben - a lelki magasságok megélésén és az ismeretekben való elmélyedésen
túl a gyülekezettel való ismerkedés alkalma is. Az ifjúsági órák a
gyülekezetben való megmaradás kemény próbái. A bibliaóra az ige mélyrehatóbb
ismeretének és a közös imádságnak az alkalma. Az énekkari próbák az
istentiszteletek még szebbé tételének a szolgálatára való készülés mellett,
külön közösségek kialakulásának a lehetőségei. A vasárnapi istentiszteletek
az egész gyülekezetnek az ünnepei.
Mivel
összetartozásunk és Krisztusnál maradásunk fontos számunkra, ezért sokat
foglalkozunk a környezetünkkel, a gyülekezet környezetével is. Fontos számunkra
az óvodánk, ahol gyermekeinket neveljük Krisztuskövetésre. Fontos számunkra a
temetőnk, amely a Krisztusban előrementek emlékének a helye.
Mivel
összetartozásunk és Krisztusnál maradásunk fontos számunkra, ezért adunk információkat
e lapon keresztül mindezekről. Kérem, hogy fogadják szeretettel. Kérem,
legyen ez több, mint egy a sok információcsomagból. Kérem, ne maradjon
egyszerűen információ, hanem érezze magát mindenki megszólítva akkor is,
amikor alkalmainkra hívogatunk, akkor is, ha segítséget, vagy csak egy pici
odafigyelést, egymásra figyelést kérünk. Találkozzunk alkalmainkon, ünnepeinken
minél többen!
Szeretettel várunk
mindenkit!
Erdélyi Csaba
|